6 Rész..Vidám nap.

Castiel:

- Hé Kuga! Halottam,hogy mi történt veled...Nem tudom,hogy sikerült balesetbe kerülnöd de most épp miattad vagyok itt.

*Kuga:

- Tessék?! Ismerjük mi egymást?

*Castiel:

- Jajj tényleg...A szülök említették,hogy elvesztetted az emlékeidet..Na mindegy.Elmondom röviden a lényeget.A nevemet már tudod de azért még egyszer elmondom.Castiel vagyok a testvéred.Nem vagyunk vér szerinti rokonok mivel engem örökbe fogadott a családod még amikor 5 éves voltam.Egy rock bandában játszom gitáros ként.Épp egy turnén voltunk de amint már mondtam amikor meghallottam mi történt hazajöttem.Röviden ennyi.

*Rosa:

- Kuga drágám nem is mondtad,hogy van testvéred..

*Kuga:

- Én sem emlékszem rá..

*Rosa:

- Oh jaj nekem...Bocsi,elfelejtettem,hogy elvesztetted az emlékeidet..

*Kuga:

- Semmi baj..Na és Castiel...akkor te csak is azért jöttél,hogy biztosra légy abban,hogy minden rendben van?

*Castiel:

- Úgy is mondhatjuk.

*Kuga:

- Oh...a barátaid biztosa mérgesek lehettek rád ami miatt ott hagytad őket..

*Castiel:

- E miatt nem kell aggódnod..Van egy Pót gitáros..ő majd helyettesit a turné végéig.

*Kuga:

- Szóval nem készülsz visszamenni?

*Castiel:

- Nem.A szülők szerint jobb lesz,ha minél több időt barátokkal és rokonokkal fogsz együtt tölteni.

*Kuga:

- Tényleg ezt mondták?

*Castiel:

- Ha nem hiszel nekem menj és kérdezd meg tőlük.

*Kuga:

- N..nem..hiszek neked..

/Tényleg a testvérem lenne?/

*Rosa:

- Nos...ahogy gondolom még te sem ismered a sulit eléggé..ezért úgy gondoltuk,hogy velünk jöhetnél..mivel Kuga elvesztette az emlékeit az iskolára sem emlékszik és úgy gondoltuk a fiúkkal,hogy körbevezetjük.

*Castiel:

- Nem rossz ötlet.Én benne vagyok.

*Rosa:

- Nagyszerü.Akkor menjünk.

Elindultunk a hosszú folyosókon és felmentünk a második emeletre.Ott egy osztályba léptünk be.

Rosa:

Ez itt a biokémia terem.Többé semmit nem tudok róla mondani.Már a nevéből is megértettétek ,hogy mit tanulunk itt szerintem..

Mondta nevetve Rosalia és a következő terem felé vette az irányt.

*Rosa:

- Ez pedig a földrajz terem mellette pedig a történelem tanterme.Most pedig menjünk le az első emeletre.

Indultunk meg.

*Castiel:

- Mennyi terem van még ebben az iskolában?

*Rosa:

- Hát elég sok..de most csak legalább nagyjából körbevezetlek benneteket.

*Castiel:

- Klassz...

Castiel szemeit forgatva ballagott átunnunk.Meg sem mertem szólítani.Még mindig féltem tőle.De nem érkeztem még gondolni sem semmire amikor Rasa megállt és én pedig profi módra neki mentem.De szerencsére Armin még időben elkapott és én nem estem le a földre.

*Armin:

- Jól vagy?

*Kuga:

- I...igen..köszönöm..

*Armin:

- Jobban oda kéne figyelned...

*Kuga:

- Bocsánat..

*Armin:

- Ilyenekért ne kell bocsánatot kérned..csak annyit kérek tőled,hogy figyelj oda..

*Kuga:

- Rendben..legközelebb figyelmesebb leszek majd..

*Rosa:

- Hé ti turbékoló galambok! Később valljatok egymásnak szerelmet..

*Armin:

- Mégis miről beszélsz Rosalia?

*Rosa:

- Na vajon miről?

Nézett ránk Rosa furcsa tekintettel és én csak azután vettem észre,hogy én még mindig Armin karjai közt vagyok.Szerintem ő is észbe kapott és egyből el is engedett és előre ment.Rosalia viszont csak halkan felnevetett én pedig mosolyogtam egészen addig,amíg észre nem vettem magamon Castiel dühöngő tekintetét.

*Kuga:

/Vajon felidegesítettem őt valamivel? Remélem nem./

Ezek után egy jó ideig síri csendben folytattuk az iskola felfedezését.Amikor a srácok körbevezettek minket kimentünk az iskolából és a város felé mentünk.

*Rosa:

- Mit szólnátok ha elmennénk most egy kávézóba?

*Kuga:

- Nekem nincs pénzem..

*Armin:

- Egy videó játékra akartam költeni a pénzemet de ha szükség van rá akkor feláldozom kajára...a játékot pedig megveszem majd legközelebb..

*Kentin:

- Micsoda hősies tett...

*Armin:

- Mit tudhatna egy terepmintás nadrágú fickó a videojátékok csodálatos világáról..

*Kentin:

- Mi bajod már megint a ruháimmal?

*Armin:

- Nekem semmi...de viszont ha itt lett volna most a tesóm nagyon megszívnád..

*Kentin:

- Nem érdekel..a lényeg,hogy nekem tetszik az amit hordok..

*Armin:

- De nekem nem..

*Kentin:

- Mondtam már,hogy nem érdekel!

*Armin:

*nevet* Mit szóltok srácok? Ne vegyünk neki inkább valami normális ruhát?

*Kentin:

- Nincs szükségem új ruhákra!

*Rosa:

- Hm...nem rossz ötlet..Mit szólsz Kuga?

*Kuga:

- Szerintem ezek a ruhák sem rosszak..

*Kentin:

- Na látjátok? Neki semmi baja sincs a ruháimmal..

*Armin:

- a terepminta már rég kiment a divatból..Elég öreges ízlésed van Ken.

*Kentin:

- Nem érdekel!És ne hívj Kenek!

*Armin:

- Oké Kenny..

*Kuga:

- Ne veszekedjetek mert hazamegyek!

*Rosa:

- Oké fiúk elég legyen..Kugának már fáj a feje..

*Kentin:

- Bocs Kuga..

*Armin:

- Bocsessz..De a terepminta már tényleg rég kiment a divatból..

*Kentin/Rosa/Kuga:

- ARMIN!

*Armin:

- Jóvanna abba hagyom...egyenlőre...

*Kentin:

- Jajj atyám...

*Rosa:

- Nyugi Ken..tin...Ha újra elkezdi majd megverjük ugye Kuga?

*Kuga:

- E...engem hagyjatok ki ebből..én nem akarok megverni senkit...

*Rosa:

- Ne vegyél már mindent ilyen komolyan..

Indult el mindenki a kávézó felé én pedig gyors léptekkel szintén elindultam utánuk.

*Kuga:

- De tényleg...én nem akarok senkit sem megvernii!

*Rosa:

- Nem fogunk megverni senkit..felejtsd el...

*Kuga:

Na azért..

Odaérve a kávézóhoz bementünk.Elfoglalva egy asztalt még hosszú időn át beszélgettünk.Én is sokkal többet beszéltem mint eddig és ez mindenkit boldogított.Már elég sötét volt amikor Ha az indultunk.

*Kentin:

- Biztos vagy benne,hogy nem kell hazakísérnünk téged?

*Kuga:

- Igen.Castiellel együtt haza megyünk..

*Kentin:

- Hát akkor rendben..Jó pihenést..

*Armin:

- Jó pihenést..

*Rosa:

- Nos akkor jó éjt előre is mindenkinek..

*Kuga:

- Sziasztok...nektek is jó éjt...

/Elmentek...én pedig...egyedül maradtam vele...félek../

*Castiel:

- Hé Kuga!