14 Rész. Tesztek.
Az egész éjszakát nagyon nyugodtan aludtam át.Amikor felébredtem a bátyám még aludt engem ölelgetve mint egy plüsst.Halkan nevettem miközben néztem az alvó arcát és gondolkodtam azon,hogy hogyan is tudnék kiszabadulni testvérem karjai alól és még hozzá ne is ébresszem fel.Szerencsére nem kellett túl sokat várnom.Castiel alvás közben átfordult a másik oldalára és teljesen elengedett engem.Így hát már nem volt nehéz dolgom és csendben kimászva az ágyból betakartam a testvéremet s átmentem a saját szobámba átöltözni.Egy repedt farmert és egy szakadt pólót vettem fel. Összefonva a hajam készen is voltam. Mivel már nem túl sok időm volt az iskoláig egy gyors reggelit készítve gyorsan megreggeliztem s üzenetet hagyva egy kis cetlin Castielnek elhagytam a lakást.
********************* Ami a cetlin volt *********************
********************************************************
** Suliba mentem.
** A reggeli az asztalon.
** Ne várj korán mert Rosanak
** Fogok segíteni a butikban.
** Puszi.
** Kuga.
*********************************************************
*********************************************************
Suliba menet folyton a telefonomat bámultam.Mivel elég régen nem jelentkeztem az ismerőseim és barátaim a régi városomból csak úgy teleszórtak engem aggódó üzenetekkel kérdezve
- Mi van velem?
- Mi történt?
- Miért nem jelentkeztem?
Stb....
Én pedig csak annyit válaszoltam,hogy tönkrement a telefonom és nem tudtam jelentkezni.Nem igazán akartam mesélgetni és magyarázkodni....hisz a magán életem csak is rám tartozik...rám és senki másra én kívülem.
A közeli buszmegállóhoz sétáltam s leültem a lócára várva a buszomra.Körbe sem néztem.De jobb lett volna ha mégis megteszem.Hisz Armin is ott volt.Egy szemmel rápillantottam de a hajam miatt ezt nem lehetett észrevenni és észrevettem,hogy folyton engem figyel.Még a videojátékát sem vette elő.Én nem szóltam hozzá.Természetesen abban reménykedve,hogy ő sem fog megszólalni.Csak,hogy hiába reménykedtem.
*Armin:
- Még mindig játszod a sértettet?
*Kuga:
- .............................
*Armin:
- Tudom,tudom hibás vagyok de nem csak én tehettem a történtekről..
*Kuga:
- ................................
*Armin:
- Hagyd már abba....hisz te is tudod,hogy ez a gyerekes viselkedés semmihez sem vezet.
*Kuga:
- ............................
*Armin:
- Nem akarsz végre megszólalni?
*Kuga:
- .....................
*Armin:
- Szóval így állunk...
Mivel egy szemmel mindvégig figyeltem őt megláttam,hogy lassan felállt és felém vette az irányt.Én próbálva nem reagálni rá ültem tovább a buszomra várva és a telefon képernyőjét bámulva.Egyszer csak Armin megállt előttem.
*Armin:
- Már rám sem nézel?
*Kuga:
- ...................
*Armin:
- Én nem bánom....
Hirtelen ő megfogva az államat s kezével megemelte a fejem.Nem tudtam már mást tenni mint rá nézni.Egyszerre az undor és az iránta megmaradt érzéseim bukkantak fel.Armin pedig csak halványan elmosolyodva megközelítette az arcomat és megcsókolt.A tette teljesen lesokkolt.Nem tudom mennyi másodperc múlhatott el még mielőtt elvált volna az ajkaimtól.Fel akartam pofozni....de mégsem tettem meg.
Amikor épp meg akartam szólalni megérkezett a busz.Gyorsan felpattanva a helyemről felszálltam az épp indulni készülő járműbe és kifizetve a jegy árát helyet foglaltam a busz végében.Armin is felszállt.Amikor meglátta hol is ültem le csak elvigyorodott és helyet foglalt körülbelül a busz közepében.
A busz elindult.Előkotorva a táskámból a fülhallgatómat hozzácsatlakoztattam a telefonomhoz és zenét kapcsolva elkezdtem hallgatni azt kifelé bámulva az ablakon.Szinte az egész várost át kellett utazni azért,hogy elérjek az iskolához.Mivel épp a Sweet Amoiris Gimi volt a város legjobb tanintézménye a szüleim pedig nekem a legjobbat akarták ide írattak.Nem bántam a dolgot de Castiel lakása túl messze volt a sulitól.Korábban kellett ébrednem mint eddig és még sokkal többet is utaznom.De mivel mindig az ismerősökkel chateltem nem tűnt messzi útnak az egész.Most is épp Liammal beszélgettem.
Liam egy jó barátom volt a régi sulimból.Még Castiel mutatott be minket egymásnak anno.Mivel ők mind a ketten kosárlabdáztak és méghozzá egy csapatban is voltak szinte mindenkit ismertem a testvérem baráti köréből és mivel engem is sokan kedveltek minden egyes edzésükön ott voltam mivel meghívtak.Néha-néha még játszani is engedtek.Csak sajnos egyszer sem sikerült bedobnom a labdát a gyűrűbe.
*************** Egy kis részlet a beszélgetésből ****************
*********************************************************
*Liam:
- Szia Picur.
*Kuga:
- Szia.
- Várjunk csak..mi?
- Picur?
- Mondtam már,hogy ne nevezz így... -_-
*Liam:
- Hahaha nyugi nyugi csak vicceltem.Na és mi a helyzet az új suliban? Nem volt időnk beszélgetni már egy jó ideje.
*Kuga:
- Hát igen.Mind ketten foglaltak voltunk.Egyénként pedig semmi érdekes.Megy a tanulás ezerrel.Na és arra felé?
*Liam:
- Itt se sok.Megnyertük a kosárlabda mérkőzést a múlt héten.
*Kuga:
- Ez klasz..gratulálok.
*Liam:
- Köszönöm.
- Jut eszembe.2 hét múlva pont abban a városban lesz mérkőzésünk egy kosárlabda csapat ellen.Ha eljönnél végre találkozhatnánk.Hoznád a lüke bátyádat is.
*Kuga:
- Ez nagyszerű hír Liam! Tuti elfogok majd menni,hogy megnézhessem a mérkőzést.Szurkolni fogok majd.
*Liam:
- Remélem is...
- Na de most lépnem kell reggeli edzésre majd még beszélünk picur.
*Kuga:
- LIAM!!
*********************************************************
*********************************************************
Ha itt lett volna mellettem szét téptem volna.Nem szerettem amikor picurnak szólítottak.Liam pedig ezt nagyon is jól tudta...épp ezért is folyton így nevezett régen is.
Amikor a busz megállt a nekem szükséges megállónál kiszálltam s elindultam a gimibe.Nagyon sok diák szokott érkezni ilyenkor ezért nem paráztam,hogy megint késésben vagyok.Lassan beballagva az épületbe elindultam az osztályom irányába.Egészen a második emeleten helyezkedett el ezért nem volt 2 perces sétálás az oda vezető út.
Amikor az osztályomhoz értem s benyitottam odabenn még nem volt egy árva lélek sem.Ez számomra egy kicsit szokatlan volt.Természetesen eddig szinte mindig késtem és akkor értem be amikor az óra már elkezdődött vagy már csak az első óra után jelentem meg az iskolában.Na de ez nem a lényeg.Helyet foglalva már a megszokott padomnál elővettem mindent amire szükségem lenne az első órához és elkezdtem átolvasgatni a tananyagokat mivel csak most jutott eszembe,hogy tesztet fogunk írni.
Annyira elmerültem a tanulásban,hogy észre sem vettem,hogy az osztályban egyre több diák jelent meg.Csak akkor tértem vissza a valóságba amikor valaki elkezdte ütögetni a vállamat mint egy box zsákot.
*Kuga:
- Meg fog kékülni a vállam.
*Rosa:
- Akkor igazán figyelhetnél amikor veled beszélnek az emberek.
*Kuga:
- De hisz hozzám sem szólt senki.
*Rosa:
- Itt beszélek neked már 10 perce.
*Kuga:
- Egy szót sem hallottam.
*Rosa:
- Ez természetes.Hisz elmerültél az olvasásban.
*Kuga:
- A helyedben én is tanultam volna.
*Rosa:
- Én tudok mindent.
*Kuga:
- A múltkor is ezt mondtad....és még isnem lett valami jó jegyed..
*Rosa:
- Akkor egyszerűen nem tudtam az ostoba tesztekre gondolni.
*Kuga:
- Persze-persze.Ha te mondod.
*Rosa:
- Ne okoskodj.
*Kuga:
- Lakat a számon.
Fordultam el s újra elkezdtem olvasni a tananyagot.
*Rosa:
- Ne tanulj már ennyit.
*Kuga:
- Ellentétben valakivel én nem akarok rossz jegyekkel végezni.
*Rosa:
- Pont te mondod? Neked sokkalta gyengébbek a jegyeid mint az enyémek.
*Kuga:
- Nem is igaz.Mi ketten szinte egyformán tanulunk.Szóval nem állhatod azt,hogy te jobb vagy a tanulásban mint én.
* Rosa:
- Ez nem minden tantárgyból van így.
*Kuga:
- Azon kívül,hogy jó vagy munkából nem túl sok mindennel tudnál dicsekedni.
*Rosa:
- A kéz ügyesség nagyon is fontos egy lánynál.
/Kuga:
- Igazad van.Hisz a lányoknak kell tudniuk megjavítaniuk valamit,hogy ha elromlik valami a házban.
*Rosa:
- Te is jól tudod,hogy én egyáltalán nem erre gondoltam.
*Kuga:
- Nyugi csak szívatlak.Pontosan tudom,hogy mire gondoltál.
*Rosa:
- Na addig jó amíg érted miről beszélek.
*Kuga:
- Ez igaz.Hisz ha elveszíteném a fonalat kinyírnál.
*Rosa:
- Nem ölnélek meg de viszont nagyon sok időt veszítenénk vele mivel mindent el is kéne magyaráznom.Így pedig már az elejétől fogva értesz mindent.
*Kuga:
- Szóval...mind a ketten jól jártunk.
*Rosa:
- Vagy inkább te.
*Kuga:
- ....................
Amikor Rosa elkezd valamit beszélni lehetetlenné válik a tanulásra való koncentrálás.Olyan gyorsan elrepült a maradék idő is,hogy a tanár már be is érkezett jönni az osztályterembe és már el is kezdte szét osztogatni a tesztet amelyet meg kellett oldanunk.
Amikor ránéztem a lapra tudtam,hogy nem lesz túl nehéz és azt,hogy több tantárgy is össze lesz keveredve benne de azért,hogy ennyire könnyű lesz még én sem gondoltam volna.
Amint a tanár kiosztotta az utolsó lapot is mindenki felvette a tollát és elkezdett dolgozni a saját tesztjén.Természetesen én is így tettem.
*********************************************************
Teszt kérdései
*********************************************************
1., Melyik ország nemzeti viselete a kimonó?
Kína
Szlovákia
Japán +
India
2., Mi volt a Napisten neve az ókori Egyiptomban?
Ré. +
Rá
Ró
Ri
3. Minek a vegyjele az „ Ag” ?
Argon
Ezüst +
Sziborgium
Arany
4., Mennyi a 3, a 6 és a 2 szorzata?
36 +
39
37
35
5., Melyik égtáj felől kel fel a Nap?
Kelet. +
Észak
Dél
Nyugat
6., Milyen alakú a "behajtani tilos" tábla ?
Kerek. +
Nyolcszög
Négyszögletes
Háromszög
7., Ki találta fel a Bunsen- égőt?
Peter Desaga
Robert Wilhelm Bunsen +
Micheal Faraday
8., Mi Francia ország fővárosa?
Tokyo
Párizs +
Walles
9., Milyen mitológiai lényt neveznek a pokol őrzőjének?
Cerberus +
Griffon
Csodaszarvas
Dzsinn
10., Az Amber, angol szó jelentése?
Borostyán. +
Gyémánt
Kiálthatatlan lány
Smaragd
*********************************************************
*********************************************************
Amikor befejeztem a teszt utolsó kérdésének a kitöltését is beadtam a lapot.Hamarosan már az utolsó teszten dolgozó diákok is beadták dolgozataikat s megkönnyebbülve ültek a helyükön várva,hogy végre vége legyen az órának.
A többi óra pedig már túl könnyűnek tűnt s túl gyorsan repült az idő így hát észre sem vettem,hogy az utolsó órának is vége lett.De mivel megígértem Rosanak,hogy segítek neki a butikban muszáj volt vele mennem.
Talán három-négy órát tölthettem a butikban.Nem túl sok időnek tűnt de mivel suli után mentünk már elég sötét volt amikor én már elindultam haza.Egész nap nem beszélgettem szinte senkivel.De mindig amikor hátra néztem láttam,hogy Armin folyton engem figyelt és enyhén mosolygott.Idegesített.Mindig amikor eszembe jutott az,hogy mit tett Lettivel elfogott az undor.De a reggeli csók a busz megállón visszahozta azokat az emlékeket amikor még együtt voltunk.Csak,hogy nem készültem neki újabb esélyt adni.
Amikor épp kezdtem megközelíteni a parkot egy pillanatra megálltam s körbenéztem,hogy nincs e valahol a közelben a bátyám. Egy kicsit megijedtem de tovább haladtam előre mivel ilyenkor már nem jártak buszok és ez volt az egyetlen út amelyen haza tudtam volna menni.Épp ekkor jutott eszembe az egyik rémálmom amelyet láttam.Elfogott a félelem és megálltam.Nem tudtam,hogy most forduljak vissza és menjek más úton vagy haladjak előre és lesz ami lesz.Még mielőtt elindultam volna a butikból felhívtam Castielt,hogy jöjjön elém de még nem volt sehol.Azt gondoltam,hogy megvárom de az idő csak múlt ő pedig nem jött.Így hát még is egyedül mentem tovább. Amikor már úgy a park közepe környékén járhattam észrevettem,hogy egy lócán ült valaki s vagy egy telefont vagy valami ahhoz hasonlót tartott a kezeiben.Egy kissé elcsodálkoztam.Nem gondoltam volna,hogy ilyenkor még lesz itt valaki.De mivel muszáj volt hazamennem lassú léptekkel haladtam előre.Amikor kezdtem megközelíteni a lócán ülő alakot begyorsítottam s kikerültem.Amikor már épp azt hittem,hogy végre megnyugodhatok valaki megragadta a karomat...
*Kuga:
- ÁÁÁÁÁÁÁÁ!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése