1 Rész... Első napok az új suliban...
******************************************
"EZ A TÖRTÉNET A CSÁBÍTÁSBÓL JELES NEVŰ ONLINE JÁTÉK ALAPJÁN ÍRÓDIK! HA NEM VAGY RAJONGÓJA A JÁTÉKNAK AKKOR NEM BIZTOS,HOGY ELNYERI A TETSZÉSEDET EZ A TÖRTÉNET! "
******************************************
Ez a nap is ugyanúgy kezdődött mind a többi átlagos napom...de mégsem volt ugyanolyan.Hisz tegnap az apám új munka állása miatt egy másik...teljesen ismeretlen és felfedezetlen számomra városba kellett költöznöm a családommal és sajnos ez azt is jelentette,hogy vége a régi nyugodt sulis életemnek.Hisz ettől a naptól a Sweet Amoris Gimiben kellesz tanulnom.Nem igazán akarok oda menni s,hogy az igazat megmondjam egy kicsit félek.Az év kellős közepén írattak át.Biztosan elég sok pletyka fog forogni e téma körében.Na de ez van,Túlélem valahogyan.
Egyébként pedig majdnem elfelejtettem.Kuga vagyok.16 éves.És ahogy fentebb s említettem a családommal több 100 kilométerre költöztünk el a régi lakhelyünktől és mától egy új suliba kell járnom.Imádok shopingra járni a barátaimmal és velük időt tölteni.Imádom a videojátékokat és időként elég fiús is tudok lenni ami néha nem nagyon tetszett a körülöttem lévőknek.Na de ez engem termesztésen soha nem is zavart.Mindig azt mondom,hogy „ Aki a barátom akar lenni az fogadjon el engem úgy,ahogy vagyok akinek pedig nem tetszik az mehet sétálni”
*kiáltás az alsó emeletről*
- Kuga felébredtél már?! Siess mert el fogsz késni! Nem lenne szép ha már az első napodban is elkésnél!
- Megyek már! /Jajj ez a korán kelés kikészít.A régi iskolámban délben kellett suliba bejárni.Itt pedig kora reggel.Úgy érzem nem ez lesz a legjobb iskola évem../
Nagy nehezen kimászva az ágyból előkotortam valami normális ruhát a szekrényből és lementem a szüleimhez az étkezőbe.
*Anya-Apa:
- Jó reggelt Kuga
*Kuga:
- Reggelt /már akinek jó ez a reggel/
*Anya:
- Az édesapád elvisz ma téged az iskolába.
*Kuga:
- Remek. *ásít*
*Anya:
- Jól érzed magad? Elég sápadt vagy..*ráteszi a kezét a lánya homlokára*
*Kuga:
- Igen..csak nem aludtam ki magam..Még meg kell szoknom ezt a korán kelést..
*Anya:
- Egy kettőre meg fogod szokni..Na de most lassan indulnotok kell mert mind ketten elfogtok késni.
*Kuga:
- Te jó ég! Már most késésben vagyok! * felkaptam a táskámat s egy piritóssal a számba kirohantam*
*Anya:
- Sok sikert!
*Kuga:
*Teli szájjal bólint* - Köfi.. *beültem az autóba és addigra már megettem a pirítóst is* - Apaaa! Gyere már!
*Apa:
- Megyek már...*pár perc múlva ő is beül az autóba és elindultunk*
*Kuga:
- Ajj..késésben vagyok...Apa nem tudsz egy picit gyorsabban menni?
*Apa:
- Te is tudod,hogy nem tehetem meg..Ne aggódj..Ha el s késel mint régi szokásod egy kettőre kimagyarázod magad..
*Kuga:
- Remélem...
Amíg apám a suliba vitt folyton csak kifelé bámultam az ablakon.Elég sokáig utaztunk.És egyszer csak az apám megállt egy hatalmas épület kapuja előtt.
*Apa:
- Ez itt a Sweet Amoris Gimi.Mától itt fogsz tanulni.Na de most menj mert így is késésben vagy.
*Kuga:
- Köszönöm,hogy elhoztál..*kuszáltam az autóból és intve az apámnak egyet a kezemmel hátat fordítottam a járműnek és véve egy mély levegőt elindultam az épület felé.Nem láttam senkit.
*Kuga:
- /Biztosan már rég mindenki a saját osztályában van./
Belépve az épületbe a folyosókon sem láttam meg senkit.Járkáltam egy jó darabig remélve,hogy összefutok valakivel aki legalább azt megmondaná,hogy most hová is kéne mennem.És hosszú bolyongás után végre összefutottam egy elég öreg nővel amely épp a folyosó végén állt*
*Kuga:
- E...elnézést..Most érkeztem..és..nem tudom,hogy hová kéne mennem...tudna segíteni?
*Igazgatónő:
- Még csak most érkezett kisasszony? Elég nagy késésben van.Az órák már rég elkezdődtek.Jöjjön megmutatom magának,hogy merre van az osztálya.
Úgy 5 percig mentünk a folyosókon aztán megálltunk egy terem előtt.
*igazgatónő:
- Ez az ön terme.Jöjjön utánam.
Az igazgatónő bekísért a terembe egy bemutatott a tanárnak amely épp az órát tartotta.Egy kissé kényelmetlen helyzet volt.Mindenki csak engem bámult.Na és persze nem csak azért,hogy új vagyok,hanem azért is,hogy elkéstem..
*Igazgatónő:
Na de én most itt hagyom önöket ha nem bánják..Még nagyon sok a dolgom..*kimegy*
*Kuga:
*Csak néztem ahogy az igazgatónő elhagyja a termet aztán a osztály felé fordultam és nyeltem egy hatalmasat*
*Tanár :
- Nos akkor Kuga kisasszony...Üljön le a bármelyik szabad helyre kérem és engedje,hogy folytassam a megkezdett órát.
*Kuga:
- Rendben és elnézést...
Körbenéztem a teremben és szinte pár szabad hely volt a teremben.De mivel nem ismertem senkit még megmoccanni is féltem de mivel ezzel zavartam az órát gyorsan leges leghátsó padhoz indultam és egy fekete hajú srác mellé ültem le amely épp ahelyett,hogy a tanárt figyelné a videó játékát nyomta.Szerintem azt sem vette észre,hogy mellé ült valaki.Na de annál jobb.
A tanár nyugodtan folytatta az órát és magyarázta az anyagot.Én minél jobban szerettem volna odafigyelni a tanár szavaira és lejegyzetelni minden egyes szavát.Nem akartam,hogy majd azt mondogassák rólam,hogy kések de még nem is figyelek a tanárokra.Az óra elég gyorsan elmúlott..Legalábbis az én számomra elég gyorsan múlt el az idő.Amikor az órának vége lett egyből elkezdtem pakolni és épp ekkor a telefonom amelyet az asztal szélén hagytam a földre esett és a képernyője teljesen betört.Egy hosszú szőke hajú lány lökte le.Eléggé felhúztam magam mivel a telefon vadonatúj volt.Ökölbe szorítva mindkét kezem nekitámaszkodtam a padnak és véve pár mélyebb levegőt sikerült lenyugodnom és nem kezdem el ordibálni pedig igazán megtehettem volna.Felvéve a földről a törött telefont leültem vissza a székre és felsóhajtottam egy nagyot mivel nem tudtam,hogy mit fogok mondani a szülőknek amikor megkérdezik,hogy mi történt.Épp ekkor jött közelebb egy hosszú fehér hajú lány az osztályból.
*lány az osztályból:
- Csak azt ne mond,hogy ezt így most hagyni fogod..
*Kuga:
* megemeltem a fejem,hogy láthassam a lány arcát amely beszél hozzám de nem tudtam még pontosan,hogy mit kéne tennem ezért hallgattam mint a sir*
*lány az osztályból:
- Ne félj attól,hogy még új vagy..Ha hagyni fogod magad akkor rossz vége lesz hidd el nekem..Egyébként pedig Rosalia vagyok örvendek.
*Kuga:
- Én Kuga vagyok..s én is örvendek...És hát..mit tehetnék? Nem akarok bajba keveredni egy törött telefon miatt...
*Rosalia:
- Ő semmibe vesz másokat mivel az ő családja elég gazdag ahhoz,hogy drága cuccokat is megvásárolhasson..De viszont vannak olyanok is akiknek kevesebb a pénzük és azok nem mindennap egy új telefont vagy ruhát vesznek belőle hanem inkább valami hasznosabb dologra költik.Ne aggódj,sokan nem szeretik azt a lányt aki eltörte a telefonodat..Ja egyébként őt Ambernek hívják..és jobb lesz ha kerülöd..
*Kuga:
- Arra már rájöttem...Csak azt nem értem,hogy mi rosszat tehettem,hogy már most célba vett..hisz még csak most érkeztem..
*Rosalia:
- Épp ezért vett célba...De ha meglátja benned a gyáva nyuszit nem is fog békén hagyni.Ne hagyd magad..Én majd melléd állok..
*Kuga:
- Köszönöm..Visszahoztad belém az önbizalmat..Nem fogom hagyni magam..
*Rosalia:
- Ez a beszéd..Most pedig gyere mert hamarosan kezdődik a következő óra és még át is kell érnünk a másik terembe..
*Kuga:
- Megyek..
Amikor átértünk a másik terembe már szinte mindenki bent volt.Rosaliával megbeszéltük,hogy együtt fogunk ülni az órákon.Az idő nagyon gyorsan telt.Ő szinte mindent elmesélt nekem az osztálytársakról.A tanárok elég gyakran megszólítottak minket mivel sokat fecsegtünk órán feleslegesen.Szét is akartak ültetni minket.De néha néha még akkor sem hagytuk abba a beszélgetéseinket magunkra vonva a többiek figyelmét.
Amikor az utolsó órának is vége volt mindenki hazament én pedig a közeli buszmegállóhoz mentem és leülve a lókára vártam a buszt és addig is elővéve PlayStation minit a táskámból elkezdtem játszani észre sem véve,hogy a lóca másik szélén ült ugyanaz a fekete hajú srác aki mellett ültem ma az osztályban Ha jól emlékszem Rosa azt mondta,hogy Arminnak hívják.Pár perc játszás után elkezdtem idegeskedni mivel sehogy sem tudtam túllépni egy szinten amit már jó 3 napja nem tudtam véghez vinni.Úgy látszik ez nem hagyta figyelmen kívül az osztálytársamat és az közelebb ülve hozzám alaposan végig nézve a játékot váratlanul megszólalt amitől egy kissé meg is ijedtem.
*Armin:
- Ezt a szintet végigvittem 5 perc alatt...
*Kuga:
-Hogy-hogy? és már harmadik napja nem tudom végigvinni..
*Armin:
- Ez csak azért van,mert nem jó taktikát használsz...De ha akarod akkor segíthetek..
*Kuga:
- Azt megköszönném...Már mindent kipróbáltam de sehogy sem jön össze..
Armin segített végigvinni azt a szintet amelyet már három napja nem tudtam..Aztán még egy jó ideig más videojátékokról is fecsegtünk és észre sem vettük ahogy elrepült az idő és a buszom már meg is érkezett.Elköszönve egymástól elégedetten hazamentem.Otthon már várt rám az édesanyám és amit átléptem az ajtón egyből nekem ugrott és elkezdett kérdezgetni minden féléket.
*Anya:
- Na mesélj..Milyen a suli? Milyenek az osztálytársak? Vannak már barátaid? Megtetszett valaki? mindent tudni akarok.
*Kuga:
- A suli elég jó..az osztálytársak elég kedvesek..legalább is azok nagyobb része...és hát..izzé... *elővettem a törött telefont és az asztalra tettem*
*Anya:
- Hogy tudtad összetörni a telefonodat 1 nap alatt?
*Kuga:
Minden úgy történt,hogy....Épp lefelé haladtam a lépcsőn és a többi iskolás nekem jött és felestem...a telefonom pedig eltört...
*Anya:
-Leestél a lépcsőröl? Nem tört el semmid? Mutasd a kezeidet...
*Kuga:
-Nem tört el semmim ne aggódj..De viszont a telefonomnak lőttek...
*Anya:
- A lényeg,hogy veled minden rendben van...A telefonos ügyet pedig megoldjuk valahogy.
*Kuga:
- Remélem apa nem lesz nagyon mérges rám..de viszont én most megyek a szobámba tanulni...*indultam meg a második emelet felé és végül eltűntem a lépcső végében és a szobámba mentem*
/Ha elmondtam volna anyának,hogy direkt törték el a telefonomat aggódott volna.Úgy kell
megoldanom a problémáimat,hogy ne keverjek bele senkit.De ezt nem fogom hagyni
annyiban..egyszer úgy is visszafogja kapni ezt..Csak találjak rá módszert../
Egészen estig azon voltam,hogy megtanuljam azokat az anyagokat amelyről lemaradtam..elég nehéz volt..Szinte az egész estém a tanulásra ment.Alig aludtam.Következő reggel még korábban keltem fel,hogy biztos ne késsek el megint mint tegnap.Úgy döntöttem,hogy mától buszon fogok járni suliba mint minden más diák az iskolában.Kirohanva a buszmegállóra épp,hogy elértem a buszomat amely pont az iskola meletti buszmegállóban is megáll.Körülbelül egy jó fél óráig utazhattam a buszon de nem figyeltem annyira az időt mivel ismételnem kellett az anyagokat.Amikor a busz megállt a nekem szükséges megállóban megpróbáltam kiszállni az emberekkel teli buszból de itt sem mulott el kaland nélkül.Egy férfi épp akkor fordult meg telis teli szatyrokkal és meglökött amikor már majdnem kiszálltam és pont az előttem lévő barna hajú srácra estem.Természetesen ő is a földre landolt.
*Kuga:
- e..elnézést kérek..*gyorsan álltam fel a srácról és felé nyújtottam a kezem,hogy felsegítsem és akkor
ismertem meg benne a gyerekkori barátomat *
- Kentin te vagy az?
*Kentin:
Kuga? Te meg,hogy kerülsz ide?
*Kuga:
- Itt tanulok nem messze a Sweet Amoris Gimiben.Nagyon megváltoztál.Alig ismerek rád.Most már nálam is magasabb lettél.Na de várjunk csak... hová tünta szemüveged?
*Kentin:
- Hát igen.Én sem lehetek örökké törpe... Ja és most már lencséket hordok és nincs szükségem arra az
ostoba szemüvegre.S ez szuper mivel én is ott tanulok.De még mindig nem hiszem el.Azt hittem,már soha nem futunk össze..Micsoda szerencse. *megfogta a kezemet *
*Kuga:
- Tényleg nagyon megváltoztál.Szinte alig lehet téged felismerni igy még mindig nem hiszem el,hogy tényleg te vagy az Ken..*húztam fel a földről*
- Nos akkor újra egy iskolában tanulhatunk..Hurrá! *egy örömteli mosoly jelent meg az arcomon*
*Kentin:
- Khm..Ha kérhetem akkor ne hívj Kennek..Hívj inkább Kentinnek.Egyébként pedig melyik osztályba kerültél? „A” vagy „B”?
*Kuga:
- Én a „B” be kerültem.És te?
*Kentin:
- Ajj ne máár..Én az „A” ban vagyok..Na de sebaj..Az osztályok nincsenek túl messze egymástól..Majd
a szünetekben átugrom hozzád párszor..
*Kuga:
- Tényleg kár..De ha nincsenek messze az osztályok akkor a folyosókon is össze fogunk futni időnként..
*Kentin:
- Ez is igaz..Na de gyere..Nemsokára becsengetnek..Jobb lesz ha időben odaérünk a sulihoz és az
igazgatónő nem lesz dühös..
*Kuga:
- Miért,mi lesz ha ideges?
*Kentin:
- Azt te inkább ne akard megtudni..
*Kuga:
- Miért? mikor az iskolába értem tegnap összefutottam vele és nagyon kedves nőnek tűnt...és méghozzá le sem szidott azért,hogy késteméé
*Kentin:
- Késtél? És az igazgatónő el is kapott? Te nagyon szerencsés lány lehetsz ha nem ordította le a fejed..
*Kuga:
- Olyan mintha két teljesen különböző emberről beszélnénk most...
*Kentin:
- Te még csak pár napja tanulsz itt és még nem tapasztaltad,hogy milyen az ha az igazgatónő
dühös..De főleg akkor kezd ordibálni mindenkire ha a kutyája elszökik..Akkor a tanulókat kényszeríti rá arra,hogy kapják el..
*Kuga:
- És senki sem mer neki nemet mondani?
*Kentin:
- Még a suli legbátrabb legényei sem mernek neki nemet mondani
*Kuga:
*Nyeltem egyet*
- Akkor jobb lesz ilyenkor tényleg kerülöm az igazgatónőt..
*Kentin:
Épp ezt mondom..Kerüld ha rossz kedvében van..Akkor még a démonnál is rosszabb..
Kentin egészen az osztályomig kísért el és egyikünk sem vette észre,hogy kézen fogva mentünk be.Elég ciki volt de úgy lászik,hogy Kennek teljesen mindegy,hogy mit mondanak róla.Mosolyogva léptem be a terembe és akkor vettem észre,hogy mindenki engem figyelt.Még mindig nem tudtam megszokni,hogy új vagyok és még mindig én vagyok a középpontban.De nem foglalkozva vele elindultam a helyem felé de épp akkor A helyemre leült Amber és a két hárpia barátnője.És mivel Rosalia nem jött ma iskolába nem hajtotta el onnan őket senki én pedig nem akartam szindarabolni ilyen ostobaságok miatt.S épp a legjobbkor lépett be a terembe Armin és azt monda,hogy üljek mellé.Amit én természetesen meg is tettem.
*Kuga:
- Köszönöm,hogy megengedted,hogy ide üljek..már nem tudtam mit mondjak annak a boszinak..
*Armin:
- Semmi gond..És ne is foglalkozz vele..Nem éri meg..
*Kuga:
- Igazad van..
*Armin:
- Na és..Hogy haladsz a játékkal? Sikerült legyőznöd a fő ellenséget?
*Kuga:
- Igen.Nagy nehezen de sikerült..De most egy ujabb helyen akadtam el..*sóhajtottam fel egy nagyot
és elővettem a játékot*
*Armin:
- Mutasd csak..Lehet,hogy nekem sikerülne...
Armin elkezdett játszani a játékommal és szinte pillanatok alatt már vissza is adta nekem a játékot..
*Armin:
- Elég könnyű volt..
*Kuga:
- Hogy sikerült neked ilyen gyorsan túllépned ezen a szinten? Te tiszta profi vagy ebben Armin..
*Armin:
- Már vagy hússzor végig játsszodtam ezt a játékot.
*Kuga:
- Nekem nincs annyi időm,hogy végigjátsszak egy játékot ennyiszer...
*Armin:
*Nevet*
- Majd egyszer belejössz..
*Kuga:
- Has te mondod * jó kedvem lett ettől a beszélgetéstől és szintén elkezdtem nevetni*
*Tanár:
- Hé ti ketten!Min nevettek annyira? Nem szeretnétek megosztani velünk is az információt? Had nevessünk mi is.
Arminnal annyit fecsegtünk,hogy észre sem vettük,hogy a tanár már bejött az osztályba.
*Armin:
- A tanár úr úgy sem értené meg.
*Kuga:
*halkan újra felnevettem*
*Tanár:
- Jajj ezek a gyerekek... *mondta a tanár felsóhajtva és elkezdte az órát*
Az órák nagyon gyorsan elteltek.Arminnal egész nap csak a videojátékokról beszéltünk Kentin
pedig néha néha átugrott hozzánk a hosszabb szüneteken.
*Kuga:
/Elég érdekes volt a mai nap.Remélem mindegyik napom ilyen fantasztikus lesz../
Ezekkel a gondolatokkal mentem haza.
***** KÖVETKEZŐ NAP*****
Amint beértem az iskolába mindenki engem nézett.Nem igazán értettem,hogy miért de amikor meghallottam az igazgatónő hangját rájöttem az okára.....
*Igazgatónő beszél a hangosbemondóba:
- Kuga kisasszony azonnal jelenjen meg az igazgatói irodában! Még egyszer ismétlem Kuga kisasszony azonnal jelenjen meg az igazgatói irodában!Most azonnal!
*Kuga:
- Heee? De hisz nem is csináltam semmit!...
"EZ A TÖRTÉNET A CSÁBÍTÁSBÓL JELES NEVŰ ONLINE JÁTÉK ALAPJÁN ÍRÓDIK! HA NEM VAGY RAJONGÓJA A JÁTÉKNAK AKKOR NEM BIZTOS,HOGY ELNYERI A TETSZÉSEDET EZ A TÖRTÉNET! "
******************************************
Ez a nap is ugyanúgy kezdődött mind a többi átlagos napom...de mégsem volt ugyanolyan.Hisz tegnap az apám új munka állása miatt egy másik...teljesen ismeretlen és felfedezetlen számomra városba kellett költöznöm a családommal és sajnos ez azt is jelentette,hogy vége a régi nyugodt sulis életemnek.Hisz ettől a naptól a Sweet Amoris Gimiben kellesz tanulnom.Nem igazán akarok oda menni s,hogy az igazat megmondjam egy kicsit félek.Az év kellős közepén írattak át.Biztosan elég sok pletyka fog forogni e téma körében.Na de ez van,Túlélem valahogyan.
Egyébként pedig majdnem elfelejtettem.Kuga vagyok.16 éves.És ahogy fentebb s említettem a családommal több 100 kilométerre költöztünk el a régi lakhelyünktől és mától egy új suliba kell járnom.Imádok shopingra járni a barátaimmal és velük időt tölteni.Imádom a videojátékokat és időként elég fiús is tudok lenni ami néha nem nagyon tetszett a körülöttem lévőknek.Na de ez engem termesztésen soha nem is zavart.Mindig azt mondom,hogy „ Aki a barátom akar lenni az fogadjon el engem úgy,ahogy vagyok akinek pedig nem tetszik az mehet sétálni”
*kiáltás az alsó emeletről*
- Kuga felébredtél már?! Siess mert el fogsz késni! Nem lenne szép ha már az első napodban is elkésnél!
- Megyek már! /Jajj ez a korán kelés kikészít.A régi iskolámban délben kellett suliba bejárni.Itt pedig kora reggel.Úgy érzem nem ez lesz a legjobb iskola évem../
Nagy nehezen kimászva az ágyból előkotortam valami normális ruhát a szekrényből és lementem a szüleimhez az étkezőbe.
*Anya-Apa:
- Jó reggelt Kuga
*Kuga:
- Reggelt /már akinek jó ez a reggel/
*Anya:
- Az édesapád elvisz ma téged az iskolába.
*Kuga:
- Remek. *ásít*
*Anya:
- Jól érzed magad? Elég sápadt vagy..*ráteszi a kezét a lánya homlokára*
*Kuga:
- Igen..csak nem aludtam ki magam..Még meg kell szoknom ezt a korán kelést..
*Anya:
- Egy kettőre meg fogod szokni..Na de most lassan indulnotok kell mert mind ketten elfogtok késni.
*Kuga:
- Te jó ég! Már most késésben vagyok! * felkaptam a táskámat s egy piritóssal a számba kirohantam*
*Anya:
- Sok sikert!
*Kuga:
*Teli szájjal bólint* - Köfi.. *beültem az autóba és addigra már megettem a pirítóst is* - Apaaa! Gyere már!
*Apa:
- Megyek már...*pár perc múlva ő is beül az autóba és elindultunk*
*Kuga:
- Ajj..késésben vagyok...Apa nem tudsz egy picit gyorsabban menni?
*Apa:
- Te is tudod,hogy nem tehetem meg..Ne aggódj..Ha el s késel mint régi szokásod egy kettőre kimagyarázod magad..
*Kuga:
- Remélem...
Amíg apám a suliba vitt folyton csak kifelé bámultam az ablakon.Elég sokáig utaztunk.És egyszer csak az apám megállt egy hatalmas épület kapuja előtt.
*Apa:
- Ez itt a Sweet Amoris Gimi.Mától itt fogsz tanulni.Na de most menj mert így is késésben vagy.
*Kuga:
- Köszönöm,hogy elhoztál..*kuszáltam az autóból és intve az apámnak egyet a kezemmel hátat fordítottam a járműnek és véve egy mély levegőt elindultam az épület felé.Nem láttam senkit.
*Kuga:
- /Biztosan már rég mindenki a saját osztályában van./
Belépve az épületbe a folyosókon sem láttam meg senkit.Járkáltam egy jó darabig remélve,hogy összefutok valakivel aki legalább azt megmondaná,hogy most hová is kéne mennem.És hosszú bolyongás után végre összefutottam egy elég öreg nővel amely épp a folyosó végén állt*
*Kuga:
- E...elnézést..Most érkeztem..és..nem tudom,hogy hová kéne mennem...tudna segíteni?
*Igazgatónő:
- Még csak most érkezett kisasszony? Elég nagy késésben van.Az órák már rég elkezdődtek.Jöjjön megmutatom magának,hogy merre van az osztálya.
Úgy 5 percig mentünk a folyosókon aztán megálltunk egy terem előtt.
*igazgatónő:
- Ez az ön terme.Jöjjön utánam.
Az igazgatónő bekísért a terembe egy bemutatott a tanárnak amely épp az órát tartotta.Egy kissé kényelmetlen helyzet volt.Mindenki csak engem bámult.Na és persze nem csak azért,hogy új vagyok,hanem azért is,hogy elkéstem..
*Igazgatónő:
Na de én most itt hagyom önöket ha nem bánják..Még nagyon sok a dolgom..*kimegy*
*Kuga:
*Csak néztem ahogy az igazgatónő elhagyja a termet aztán a osztály felé fordultam és nyeltem egy hatalmasat*
*Tanár :
- Nos akkor Kuga kisasszony...Üljön le a bármelyik szabad helyre kérem és engedje,hogy folytassam a megkezdett órát.
*Kuga:
- Rendben és elnézést...
Körbenéztem a teremben és szinte pár szabad hely volt a teremben.De mivel nem ismertem senkit még megmoccanni is féltem de mivel ezzel zavartam az órát gyorsan leges leghátsó padhoz indultam és egy fekete hajú srác mellé ültem le amely épp ahelyett,hogy a tanárt figyelné a videó játékát nyomta.Szerintem azt sem vette észre,hogy mellé ült valaki.Na de annál jobb.
A tanár nyugodtan folytatta az órát és magyarázta az anyagot.Én minél jobban szerettem volna odafigyelni a tanár szavaira és lejegyzetelni minden egyes szavát.Nem akartam,hogy majd azt mondogassák rólam,hogy kések de még nem is figyelek a tanárokra.Az óra elég gyorsan elmúlott..Legalábbis az én számomra elég gyorsan múlt el az idő.Amikor az órának vége lett egyből elkezdtem pakolni és épp ekkor a telefonom amelyet az asztal szélén hagytam a földre esett és a képernyője teljesen betört.Egy hosszú szőke hajú lány lökte le.Eléggé felhúztam magam mivel a telefon vadonatúj volt.Ökölbe szorítva mindkét kezem nekitámaszkodtam a padnak és véve pár mélyebb levegőt sikerült lenyugodnom és nem kezdem el ordibálni pedig igazán megtehettem volna.Felvéve a földről a törött telefont leültem vissza a székre és felsóhajtottam egy nagyot mivel nem tudtam,hogy mit fogok mondani a szülőknek amikor megkérdezik,hogy mi történt.Épp ekkor jött közelebb egy hosszú fehér hajú lány az osztályból.
*lány az osztályból:
- Csak azt ne mond,hogy ezt így most hagyni fogod..
*Kuga:
* megemeltem a fejem,hogy láthassam a lány arcát amely beszél hozzám de nem tudtam még pontosan,hogy mit kéne tennem ezért hallgattam mint a sir*
*lány az osztályból:
- Ne félj attól,hogy még új vagy..Ha hagyni fogod magad akkor rossz vége lesz hidd el nekem..Egyébként pedig Rosalia vagyok örvendek.
*Kuga:
- Én Kuga vagyok..s én is örvendek...És hát..mit tehetnék? Nem akarok bajba keveredni egy törött telefon miatt...
*Rosalia:
- Ő semmibe vesz másokat mivel az ő családja elég gazdag ahhoz,hogy drága cuccokat is megvásárolhasson..De viszont vannak olyanok is akiknek kevesebb a pénzük és azok nem mindennap egy új telefont vagy ruhát vesznek belőle hanem inkább valami hasznosabb dologra költik.Ne aggódj,sokan nem szeretik azt a lányt aki eltörte a telefonodat..Ja egyébként őt Ambernek hívják..és jobb lesz ha kerülöd..
*Kuga:
- Arra már rájöttem...Csak azt nem értem,hogy mi rosszat tehettem,hogy már most célba vett..hisz még csak most érkeztem..
*Rosalia:
- Épp ezért vett célba...De ha meglátja benned a gyáva nyuszit nem is fog békén hagyni.Ne hagyd magad..Én majd melléd állok..
*Kuga:
- Köszönöm..Visszahoztad belém az önbizalmat..Nem fogom hagyni magam..
*Rosalia:
- Ez a beszéd..Most pedig gyere mert hamarosan kezdődik a következő óra és még át is kell érnünk a másik terembe..
*Kuga:
- Megyek..
Amikor átértünk a másik terembe már szinte mindenki bent volt.Rosaliával megbeszéltük,hogy együtt fogunk ülni az órákon.Az idő nagyon gyorsan telt.Ő szinte mindent elmesélt nekem az osztálytársakról.A tanárok elég gyakran megszólítottak minket mivel sokat fecsegtünk órán feleslegesen.Szét is akartak ültetni minket.De néha néha még akkor sem hagytuk abba a beszélgetéseinket magunkra vonva a többiek figyelmét.
Amikor az utolsó órának is vége volt mindenki hazament én pedig a közeli buszmegállóhoz mentem és leülve a lókára vártam a buszt és addig is elővéve PlayStation minit a táskámból elkezdtem játszani észre sem véve,hogy a lóca másik szélén ült ugyanaz a fekete hajú srác aki mellett ültem ma az osztályban Ha jól emlékszem Rosa azt mondta,hogy Arminnak hívják.Pár perc játszás után elkezdtem idegeskedni mivel sehogy sem tudtam túllépni egy szinten amit már jó 3 napja nem tudtam véghez vinni.Úgy látszik ez nem hagyta figyelmen kívül az osztálytársamat és az közelebb ülve hozzám alaposan végig nézve a játékot váratlanul megszólalt amitől egy kissé meg is ijedtem.
*Armin:
- Ezt a szintet végigvittem 5 perc alatt...
*Kuga:
-Hogy-hogy? és már harmadik napja nem tudom végigvinni..
*Armin:
- Ez csak azért van,mert nem jó taktikát használsz...De ha akarod akkor segíthetek..
*Kuga:
- Azt megköszönném...Már mindent kipróbáltam de sehogy sem jön össze..
Armin segített végigvinni azt a szintet amelyet már három napja nem tudtam..Aztán még egy jó ideig más videojátékokról is fecsegtünk és észre sem vettük ahogy elrepült az idő és a buszom már meg is érkezett.Elköszönve egymástól elégedetten hazamentem.Otthon már várt rám az édesanyám és amit átléptem az ajtón egyből nekem ugrott és elkezdett kérdezgetni minden féléket.
*Anya:
- Na mesélj..Milyen a suli? Milyenek az osztálytársak? Vannak már barátaid? Megtetszett valaki? mindent tudni akarok.
*Kuga:
- A suli elég jó..az osztálytársak elég kedvesek..legalább is azok nagyobb része...és hát..izzé... *elővettem a törött telefont és az asztalra tettem*
*Anya:
- Hogy tudtad összetörni a telefonodat 1 nap alatt?
*Kuga:
Minden úgy történt,hogy....Épp lefelé haladtam a lépcsőn és a többi iskolás nekem jött és felestem...a telefonom pedig eltört...
*Anya:
-Leestél a lépcsőröl? Nem tört el semmid? Mutasd a kezeidet...
*Kuga:
-Nem tört el semmim ne aggódj..De viszont a telefonomnak lőttek...
*Anya:
- A lényeg,hogy veled minden rendben van...A telefonos ügyet pedig megoldjuk valahogy.
*Kuga:
- Remélem apa nem lesz nagyon mérges rám..de viszont én most megyek a szobámba tanulni...*indultam meg a második emelet felé és végül eltűntem a lépcső végében és a szobámba mentem*
/Ha elmondtam volna anyának,hogy direkt törték el a telefonomat aggódott volna.Úgy kell
megoldanom a problémáimat,hogy ne keverjek bele senkit.De ezt nem fogom hagyni
annyiban..egyszer úgy is visszafogja kapni ezt..Csak találjak rá módszert../
Egészen estig azon voltam,hogy megtanuljam azokat az anyagokat amelyről lemaradtam..elég nehéz volt..Szinte az egész estém a tanulásra ment.Alig aludtam.Következő reggel még korábban keltem fel,hogy biztos ne késsek el megint mint tegnap.Úgy döntöttem,hogy mától buszon fogok járni suliba mint minden más diák az iskolában.Kirohanva a buszmegállóra épp,hogy elértem a buszomat amely pont az iskola meletti buszmegállóban is megáll.Körülbelül egy jó fél óráig utazhattam a buszon de nem figyeltem annyira az időt mivel ismételnem kellett az anyagokat.Amikor a busz megállt a nekem szükséges megállóban megpróbáltam kiszállni az emberekkel teli buszból de itt sem mulott el kaland nélkül.Egy férfi épp akkor fordult meg telis teli szatyrokkal és meglökött amikor már majdnem kiszálltam és pont az előttem lévő barna hajú srácra estem.Természetesen ő is a földre landolt.
*Kuga:
- e..elnézést kérek..*gyorsan álltam fel a srácról és felé nyújtottam a kezem,hogy felsegítsem és akkor
ismertem meg benne a gyerekkori barátomat *
- Kentin te vagy az?
*Kentin:
Kuga? Te meg,hogy kerülsz ide?
*Kuga:
- Itt tanulok nem messze a Sweet Amoris Gimiben.Nagyon megváltoztál.Alig ismerek rád.Most már nálam is magasabb lettél.Na de várjunk csak... hová tünta szemüveged?
*Kentin:
- Hát igen.Én sem lehetek örökké törpe... Ja és most már lencséket hordok és nincs szükségem arra az
ostoba szemüvegre.S ez szuper mivel én is ott tanulok.De még mindig nem hiszem el.Azt hittem,már soha nem futunk össze..Micsoda szerencse. *megfogta a kezemet *
*Kuga:
- Tényleg nagyon megváltoztál.Szinte alig lehet téged felismerni igy még mindig nem hiszem el,hogy tényleg te vagy az Ken..*húztam fel a földről*
- Nos akkor újra egy iskolában tanulhatunk..Hurrá! *egy örömteli mosoly jelent meg az arcomon*
*Kentin:
- Khm..Ha kérhetem akkor ne hívj Kennek..Hívj inkább Kentinnek.Egyébként pedig melyik osztályba kerültél? „A” vagy „B”?
*Kuga:
- Én a „B” be kerültem.És te?
*Kentin:
- Ajj ne máár..Én az „A” ban vagyok..Na de sebaj..Az osztályok nincsenek túl messze egymástól..Majd
a szünetekben átugrom hozzád párszor..
*Kuga:
- Tényleg kár..De ha nincsenek messze az osztályok akkor a folyosókon is össze fogunk futni időnként..
*Kentin:
- Ez is igaz..Na de gyere..Nemsokára becsengetnek..Jobb lesz ha időben odaérünk a sulihoz és az
igazgatónő nem lesz dühös..
*Kuga:
- Miért,mi lesz ha ideges?
*Kentin:
- Azt te inkább ne akard megtudni..
*Kuga:
- Miért? mikor az iskolába értem tegnap összefutottam vele és nagyon kedves nőnek tűnt...és méghozzá le sem szidott azért,hogy késteméé
*Kentin:
- Késtél? És az igazgatónő el is kapott? Te nagyon szerencsés lány lehetsz ha nem ordította le a fejed..
*Kuga:
- Olyan mintha két teljesen különböző emberről beszélnénk most...
*Kentin:
- Te még csak pár napja tanulsz itt és még nem tapasztaltad,hogy milyen az ha az igazgatónő
dühös..De főleg akkor kezd ordibálni mindenkire ha a kutyája elszökik..Akkor a tanulókat kényszeríti rá arra,hogy kapják el..
*Kuga:
- És senki sem mer neki nemet mondani?
*Kentin:
- Még a suli legbátrabb legényei sem mernek neki nemet mondani
*Kuga:
*Nyeltem egyet*
- Akkor jobb lesz ilyenkor tényleg kerülöm az igazgatónőt..
*Kentin:
Épp ezt mondom..Kerüld ha rossz kedvében van..Akkor még a démonnál is rosszabb..
Kentin egészen az osztályomig kísért el és egyikünk sem vette észre,hogy kézen fogva mentünk be.Elég ciki volt de úgy lászik,hogy Kennek teljesen mindegy,hogy mit mondanak róla.Mosolyogva léptem be a terembe és akkor vettem észre,hogy mindenki engem figyelt.Még mindig nem tudtam megszokni,hogy új vagyok és még mindig én vagyok a középpontban.De nem foglalkozva vele elindultam a helyem felé de épp akkor A helyemre leült Amber és a két hárpia barátnője.És mivel Rosalia nem jött ma iskolába nem hajtotta el onnan őket senki én pedig nem akartam szindarabolni ilyen ostobaságok miatt.S épp a legjobbkor lépett be a terembe Armin és azt monda,hogy üljek mellé.Amit én természetesen meg is tettem.
*Kuga:
- Köszönöm,hogy megengedted,hogy ide üljek..már nem tudtam mit mondjak annak a boszinak..
*Armin:
- Semmi gond..És ne is foglalkozz vele..Nem éri meg..
*Kuga:
- Igazad van..
*Armin:
- Na és..Hogy haladsz a játékkal? Sikerült legyőznöd a fő ellenséget?
*Kuga:
- Igen.Nagy nehezen de sikerült..De most egy ujabb helyen akadtam el..*sóhajtottam fel egy nagyot
és elővettem a játékot*
*Armin:
- Mutasd csak..Lehet,hogy nekem sikerülne...
Armin elkezdett játszani a játékommal és szinte pillanatok alatt már vissza is adta nekem a játékot..
*Armin:
- Elég könnyű volt..
*Kuga:
- Hogy sikerült neked ilyen gyorsan túllépned ezen a szinten? Te tiszta profi vagy ebben Armin..
*Armin:
- Már vagy hússzor végig játsszodtam ezt a játékot.
*Kuga:
- Nekem nincs annyi időm,hogy végigjátsszak egy játékot ennyiszer...
*Armin:
*Nevet*
- Majd egyszer belejössz..
*Kuga:
- Has te mondod * jó kedvem lett ettől a beszélgetéstől és szintén elkezdtem nevetni*
*Tanár:
- Hé ti ketten!Min nevettek annyira? Nem szeretnétek megosztani velünk is az információt? Had nevessünk mi is.
Arminnal annyit fecsegtünk,hogy észre sem vettük,hogy a tanár már bejött az osztályba.
*Armin:
- A tanár úr úgy sem értené meg.
*Kuga:
*halkan újra felnevettem*
*Tanár:
- Jajj ezek a gyerekek... *mondta a tanár felsóhajtva és elkezdte az órát*
Az órák nagyon gyorsan elteltek.Arminnal egész nap csak a videojátékokról beszéltünk Kentin
pedig néha néha átugrott hozzánk a hosszabb szüneteken.
*Kuga:
/Elég érdekes volt a mai nap.Remélem mindegyik napom ilyen fantasztikus lesz../
Ezekkel a gondolatokkal mentem haza.
***** KÖVETKEZŐ NAP*****
Amint beértem az iskolába mindenki engem nézett.Nem igazán értettem,hogy miért de amikor meghallottam az igazgatónő hangját rájöttem az okára.....
*Igazgatónő beszél a hangosbemondóba:
- Kuga kisasszony azonnal jelenjen meg az igazgatói irodában! Még egyszer ismétlem Kuga kisasszony azonnal jelenjen meg az igazgatói irodában!Most azonnal!
*Kuga:
- Heee? De hisz nem is csináltam semmit!...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése